A Délibáb című eredeti félabsztrakt akrilfestmény a nyári forróság vibráló, szinte tapintható élményét jeleníti meg. A felhevült föld narancs, rozsda- és barnás árnyalatai fölött sötét fasor húzódik, miközben az ég világos felülete töredezett, lebegő formákra bomlik. A táj mintha a hőségben elveszítené biztos körvonalait.
A délibáb olyan múló természeti jelenség, amelyben a valóság és az érzékelés határai bizonytalanná válnak. A távoli látvány remegni kezd, elmozdul és átalakul: valóságosnak tűnik, mégsem lehet megérinteni. A kép ezt az illékony, néhány pillanatig létező állapotot őrzi.
A kompozíció alsó részének sűrű, rusztikus felülete a száraz, felhevült föld anyagszerűségét idézi. A festékrétegek, karcolások és szabálytalan nyomok a hőség erejét és a kiszáradt táj keménységét érzékeltetik. Fölöttük a világosabb ég és a lebegő, töredezett formák könnyebb, bizonytalanabb képi teret teremtenek.
A Csendes észlelések sorozat alkotásaként a Délibáb egy természeti jelenség mögött az emberi tapasztalatokra is reflektál. A forróságban feloldódó látvány a bizonytalanság, a vágyakozás és az elérhetetlennek tűnő célok képzetét is felidézheti. Arra a pillanatra irányítja a figyelmet, amikor már nem tudjuk pontosan, mit látunk, mégis tovább keressük a biztos pontokat.
A festmény akrillal és speciális, texturált alapozással készült. A mű eredeti, egyedi alkotás, szignóval és eredetigazolással.
Még nincsenek értékelések.